Gömbölyű bogarak

Mi az alábbiakban megtartjuk az eredeti régi körvonalukat és heterogén csoportjaikat ezen belül tárgyaljuk, mint egyszerű alcsaládokat. Jellemző az ormányosokra a kevés kivétellel térdes csápjuk, mely hosszú tőízből és ehhez derékszögben ízesülő csápostorból áll és az ormány oldalán lévő gödröcskében gömbölyű bogarak barázdában ered. A családra jellemző ormány szintén nagy változatosságot tüntet fel, ez pedig nemcsak hosszát, hanem alakját illetőleg is kifejezésre jut.

Rövid rágó szájszerveik az ormány hegyén helyeződnek gömbölyű bogarak. A lábfej négy rendes, jól kifejlődött ízből áll, emellett rendszerint még egy ötödik elrejtett íz mutatható ki.

A sok egyszínű, komor külsejű ormányos mellett, sok tarka és fémfényű fajt is találunk, közöttük számos gyönyörködtető szépet. A vastagorrú ormányosok Otiorrhynchinae ormánya rövid és széles, fejük a szemek mögött nem meghosszabbodott, előtoruk rövid, szárnyuk hiányzik, azért szárnyfedőjük többnyire összeforrt. A piroslábú vastagorrú ormányos Otiorrhynchus niger L. Közép-Európa hegyvidéki erdőségeiben elterjedt és közönséges. Nősténye petéit a fenyőcsemeték tövéhez rakja, a kikelő szennyesfehér és barnássárga fejű lárvák azonnal a gyökérre mennek és annak kérgét rágják le, úgyhogy a fiatal csemeték hamarosan száradnak és elpusztulnak.

A bábbá alakulás a földben, egy kisímított üregben történik. A vastagorrú ormányosokat a mérsékelt égövben számos faj képviseli, közülök több kártevővé vált. Nálunk különösen a hamvas vincellérbogár Otiorrhynchus ligustici L. Ez gömbölyű bogarak szürke vagy barnás pikkelyekkel fedett és szárnyfedőin finoman szemcsézett ormányos bogár a szőlő duzzadó szemét vagy fesledező fakadását rágja el.

A kár különösen akkor jelentkezik, ha a bogár az egész szemet kirágja vagy az egész gömbölyű bogarak megeszi, mert ezzel tönkreteszi a termést hozó hajtást is. A szőlőn kívül a barackfa, spárga, cukorrépa és más növények rügyét és hajtását is rágja, a lucernásokat pedig ezernyi tömegben lepi el.

A hamvas vincellérbogár északibb fekvésű vidékeken pl. Oroszországban, partenogenetikus úton szaporodik, itt csak nőstények fordulnak elő.

Tartalomjegyzék

Hasonló károkat okoz a vastagorrú ormányosok nemzetségének egy másik képviselője is, a kendermagbogár Peritelus familiaris Boh. A kendermagbogár a homoki szőlőben már kora tavasszal kirágja a termő csap szemét, de a gyümölcsfák rügyeit is pusztítja. Mindkettő pusztító munkáját éjjel végzi, nappal elrejtőzik a földön, azért megritkításukat legjobb a baromfiakra bízni. Piroslábú vastagorrú ormányos Otiorrhynchus niger L.

A levélrágó ormányosok Phyllobiini szárnyas, rövidormányú bogarak, előreálló tompa vállal gömbölyű bogarak zöldfényű pikkelyruhával, férgek barátai fák és bokrok levelein találhatók és ezeket, valamint a rügyeket rágják. Számos fajuk részben az egyenes Phyllobiusrészben hajlott csápbarázdával bíró Polydrosus-nemhez tartoznak.

A gömbölyű bogarak gyakori a barna vagy fekete szárnyfedős Phyllobius oblongus L. A répabarkók Cleoninae többnyire nagyok és kemény khitintakaróval, rövid és vastag ormánnyal bíró bogárkák, melyek előszeretettel vannak a homokos és meszes talaj iránt, alacsonyabb növényeken találhatók és a répa nagy ellenségeivé válhatnak.

Leghírhedtebb közöttük a lisztes répabarkó Cleonus punctiventris Germ. A lisztes répabarkó, ha korán tavaszodik, már április elején mutatkozik és amikor a répavetés kelni kezd, ott gyülekezik számos fajrokonával a répaföldeken és pusztítja azt május—június végéig. A pillanatnyi baj csak akkor szűnik, amikor a répán 3—4 levélpár már kibontakozott és a levelek szélesedni kezdenek.

Legveszedelmesebb a répabarkó a fiatal répára, amikor az kikelt és amikor a második levélpár kiszélesedik; ha ilyenkor széled el a táblán, egy-két nap alatt tisztára lerágja. Fokozottabb a veszedelem, ahol a bogár az első vetést tönkretette, mert hasonlókép járhat a második és harmadik vetés is. Nagyban növeli a veszedelmet, hogy némelykor hihetetlen mennyiségben lép fel, így Jablonowski szerint Diószegen egy magyar holdas cukorrépaföldön hektoliter répabarkót szedtek, ami literjét darab bogárral számítva, több mint hétmillió bogarat tesz ki.

Amíg a bogár a répa levelét, addig lárvája gyökerét eszi. A nőstény 3—4 hét folyamán mintegy 60 petét rak le és dugdos ormányával a földbe, a répa mellé; a lárvák augusztus elejéig hagyják abba a falatozást, amikor a répaföldön már nagy puszta foltok kopárlanak és mélyebbre a földbe ereszkednek, majd bábbá alakulnak.

Nemsokára kész a bogár is, ez azonban nem hagyja el bölcsőjét, abban telel át és csak a jövő tavasszal kerül elő. Nálunk gazdasági szempontból jelentéktelenek gömbölyű bogarak dudvafúró ormányosok Lixus gömbölyű bogarak, akad azonban a trópusokon közöttük is kártevő, amint azt Biró Lajos az indoausztráliai Lixus truncatulus F.

A villáshegyű dudvafúró Lixus paraplecticus L. Leginkább vizek mellett, gömbölyű bogarak és mocsarak növénydús partján találhatjuk, ahol a mételykóró Oenanthe aquatica L. A nőstény petéit ezeknek az ernyősöknek vastag és belül üres szárába süllyeszti, amely célból sokszor a víz alá is mászik. Egy-egy csomóközben többnyire egy lárva fejlődik.

A szárazon lévő kerek gömbölyű bogarak azt jelzik, hogy a kifejlődött bogár már elhagyta bölcsőjét. Latin nevét ez a bogár annak a hiedelemnek köszönheti, hogy lárvája a növénnyel a ló gyomrába kerülvén, azt bénává teszi, azért nevezik bénító dudvafúrónak is.

Nemcsak ez az ormányos megy a víz alá, ismerünk egy alig 3 mm nagyságú ormányost Argentinából, a Hydrotimetes natans Kolbet, mely a párosodás és peterakás idején szintén a vízbe megy és Franck megfigyelései szerint középső lábával rövid úszólökéseket végezvén, a víz alá tud merülni és úszni. Erdőgazdasági szempontból különös figyelmet érdemelnek a fenyőormányosok Hylobiinaekivétel nélkül nagyobb ormányosok, hosszú hajlott és vége felé vastagodó ormánnyal, érintkező elülső csípőkkel és hegyes foggal ellátott lábszárral.

Ide tartozik az európai fenyvesek egyik leghírhedtebb ellensége a fenyvesbogár Hylobius abietis L. Ez a 8—14 mm hosszú bogár gesztenyebarna, szárnyfedőit pedig sárga szőrök alkotta csíkok és foltok tarkítják.

Előtora hosszában ráncolt, szárnyfedői láncosan vonalkázottak és pontozottak. Lábszára végén levő tüskéivel és szétálló karmaival jól kapaszkodik, úgyhogy a legerősebb szél sem tudja a gömbölyű bogarak és ágakról lerázni.

Ez a különben lomha bogár párosodása idejében elevenedik meg, lassú mászkálása helyett ilyenkor szárnyra is kel. A nőstény a párosodás után a földbe hatol, elhaló vagy elszáradt gyökeret keres, annak kérgébe apró lyukakat rág és mindegyikbe egy-egy petét helyez el.

Különösen a vágás alá került erdőrészek nyújtanak neki jó költőhelyet. A mintegy két hét mulva kikelő lárvák a kéreg alatt mindinkább szélesedő meneteket rágnak, amelyek árokszerűen a szíjácsba mélyednek és rágóliszthez hasonlóan ürülékükkel telítettek.

Végül a kifejlődött lárvák kampószerűen a fába mélyedő üreget rágnak, amelyben bábbá alakulnak. A fenyvesbogár Hylobius abietis L. Amíg az elhalt gyökerekben élő lárvák gazdasági szempontból alig bírnak jelentőséggel, annál veszedelmesebbek a kifejlődött bogarak, amelyek a fenyvesekben irtózatos munkát végeznek. Nagy tömegben lepik el a fiatal fenyőket, lyukakat rágnak a kéregbe vagy helyenként teljesen lerágják azt, úgyhogy a súlyos sérülésekből megindul gömbölyű bogarak gyanta folyása, ez hamarosan megkeményedik, a tűlevelek elsárgulnak és a fák elpusztulnak.

Yoda a zöld fényes, Obelix a gömbölyű bogár - Greenfo

Közben megrágják a rügyeket és némelykor még lombos fákra is mennek. Nagy kártételét a bogarak összegyüjtésével és a fiatal erdősítések bogárfogó árkokkal való körülkerítésével előzhetjük csak meg. A fenyőormányosok rokonságába tartoznak legnagyobb ormányosaink, az óriás ormányosok Liparusfénylő fekete, kezeli a Trichomonas t férfiaknál mm nagyságú és széles, torukon és szárnyfedőiken sárga szőrfoltokkal díszített bogarak, melyek leginkább a hegyvidéki völgyekben az acsalapú óriási levelein tanyáznak Liparus gömbölyű bogarak Küst.

A valódi ormányosok Curculioninae alcsaládjába mindazokat a nemzetségeket egyesítjük, amelyek csápja térdes, tőíze hosszú, bunkója tojásdad és a bunkóízeket csak finom varratok különítik el, az ormány pedig gyakran a melltőre fektethető.

A foltos fenyőbogarak Pissodini époly veszedelmes kártevői a fenyveseknek, mint a fenyőormányosok, külsőleg hasonlítanak is azokra, de sokkal kisebbek, csápjuk az ormány közepe táján ered és elülső csípőik egymástól mindig elkülönítettek. A kis fehérfoltos fenyőbogár Pissodes notatus F.

Az előtoron négy fehér folt van, a szárnyfedőket pedig két sárga csík díszíti, melyek közül a hátulsó befelé fehérebb lesz.

A bogár már kora tavasztól kezdve tanyázik a fiatal fenyőkön, ezek kérgébe mélyíti ormányát, számos, tűszúráshoz hasonló sebet ejtvén. Ezek a sebek eleinte alig láthatók, később, a gyanta kifolyásától, apró gömbölyű bogarak foltok alakjában tűnnek fel.

Navigációs menü

Fiatal fenyők hiányában öregebb fákra is megy, sőt kivételesen a luc- és vörösfenyőt is felkeresi. Ez a kártétele azonban jelentéktelen és jelentőssé csak akkor válik, amikor lárvái a kéreg alatt lefelé futó meneteiket rágják és ezáltal a nedvkeringést megakasztják, úgyhogy a fenyőcskék hamarosan elszáradnak.

Mielőtt a kifejlődött lárva bábbá alakulna, tojásforma mélyedést rág a fába és ezt a bölcsőjét aztán puha forgáccsal béleli ki. Ebben a bölcsőben várja be a kifejlődött bogár megkeményedését és kiszíneződését és csak azután hagyja el magarágta kerek nyíláson keresztül a fát.

Ez a fenyőbogár nem az egyedüli kártevője a fenyőnek ebből a nemből. Segítőtársa a kétfoltos fenyőbogár Pissodes piniphilus Hbst. Ez a bogár a hernyórágás folytán vagy más okból elgyengült 30—40 éves fák törzsét szemeli ki. Lárvái szintén a kéreg alatt rágják kígyózva futó meneteiket és forgáccsal bélelt bölcsőben alakulnak bábbá.

Rovarok, bogarak gyerekeknek - egyszerűen, sok képpel

Hasonló életmódot folytat a szárnyfedők közepe mögött sárga csíkkal díszített öves fenyőbogár Pissodes pini L. A lúcfenyőt a gyantás fenyőbogár Pissodes harcyniae Hbst. Eleinte ritkának tartották, később Ratzeburg kimutatta róla, hogy bizony ez is éppoly kártékony, mint fajrokonai, amit azután a mult évszáz ötvenes éveiben szomorúan tapasztalhattak a Harc-hegységben, ahol olyan tömegesen lépett fel, hogy nagy területeken teljesen tönkretette a lúcfenyveseket. Leginkább 50— esztendős, nemcsak beteges, hanem ép és egészséges fákat is elpusztított akkoriban.

Ez a bogár is a kéregbe rakja petéit, lárvái a kéreg alatt rágják meneteiket és megakasztják a nedvkeringést, úgyhogy a fák menthetetlenül kiszáradnak.

Burgonyabogár

Elterjedése nem szorítkozik a Harc-hegységre, előfordul az mindenfelé Közép-Európában, ha nem is okoz tömeges fellépésével mindig nagy károkat. Az afrikai gyapotföldek jövedelmezőségét erősen befolyásolja egy kis ormányosbogár, a gyűrűzőormányos Alcides brevirostris Boh. A kikelő lárváknak jobban felel meg a fonnyadt növény, amely az első erősebb szélre a rágás helyén letörik, úgyhogy a megtámadott gyapotföld ilyenkor, amikor a növények mind letöredezve hevernek a földön, gyászos látványt nyujt.

A rejtettormányú bogarak Cryptorrhynchini nevüket onnan vették, hogy ormányukat a melltő közepén végigfutó barázdába tudják fektetni, illetőleg elrejteni.

Egy indonéz szigeten találtak rá Yodára Origo A tudósok szerint a bogarak mind a Trigonopterus nemzetséghez tartoznak, vagyis az ormányosbogarak közé. Az új fajokat főleg a Star Wars és az Asterix szereplőiről nevezték el, így kapta egy zöld fényes bogár a Yoda, egy gömbölyű pedig az Obelix nevet. A bogarak mindössze néhány milliméter nagyságúak. Ebből a rovarcsoportból csupán egyet találtak ben Celebeszen.

A fűzrontó ormányosbogár Cryptorrhynchus lapathi L. A 7—9 mm hosszú, felül ripacsos bogár hátát fekete, barna és fehér pikkelyes bársonyruha fedi, a szárnyfedők utolsó harmada fehér. Leginkább fűzön vagy égerfán található, de nem rágja annak levelét, csak a kérgét, a nélkül azonban, hogy kártékony lenne. Egész éven át, októberig fordul elő a bogár, legtöbbje azonban májusban van; a peterakás ideje tavasszal van, de elhúzódik nyárig is.

A nőstény a kéregre rakja petéit, amely alatt a lárva először üreget rág, majd később a fába hatol és egyenesen felfelé haladó menetet rág, melynek kampószerűen meghajló végében bábbá alakul. A gömbölyű bogarak nevét joggal viseli, férgek tovább lárvái a fűz- és égerfák törzsét annyira összerongálják, hogy — ha nagyobb mennyiségben lépnek fel — az ültetvények egész állományát kipusztítják.

Kártétele különösen a kosárfűz ültetvényeiben válik sokszor veszedelmessé, ezekben a fűzvesszők fonnyadnak és használhatatlanokká válnak. Mintegy félszáz évvel ezelőtt Észak-Amerikába is behurcolták, gömbölyű bogarak meghonosodott. Fűzrontó ormányos Cryptorrhynchus lapathi L.