Mely férgek fertőzőek
Életmód[ szerkesztés ] A buzogányfejűek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak Arthropoda testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek Vertebrata bélcsatornájában élnek.
A fertőzés a ragadozó-zsákmány kapcsolatban jön létre, tehát a végleges gazdának zsákmányul kell ejtenie, és el kell fogyasztania egy fertőzött köztigazdát.
Bélférgesség tünetei és kezelése - HáziPatika
A lárvák rendszerint olyan változásokat okoznak a köztigazda magatartásában, amelyek növelik a zsákmányul esés valószínűségét. Egyes fajaik azonban a köztigazdából először paratenikus gazdába, például csigákbagyűrűsférgekbehalakba vagy emlősökbe jutnak, majd ezeknek zsákmányul esése esetén jutnak a végleges gazdába.
Különösen jelentős ez olyan fajok esetében, melyek végleges gazdái ízeltlábúakkal nem táplálkozó ragadozók, például fókáksasok stb. Testfelépítés[ szerkesztés ] Rhadinorhynchus sp. Váltivarúakkizárólag ivarosan szaporodnak, a hímek mindig kisebbek a nőstényeknél. A hímek sajátos szerve a cementmirigypárzás után ennek váladékával elzárják a nőstény ivarnyílását, nehogy más hímmel mely férgek fertőzőek pározzon.
A bélférgesség előfordulása
A mikroszkopikus méretű peték a végleges gazda ürülékével távoznak a szervezetből, ezeket a köztigazdák táplálkozás során, véletlenül fogyasztják el. A kifejlett állat feji végén egy kiölthető és visszahúzható, horgokkal borított ormány proboscis biztosítja a bélcsatorna falán való rögzülést.
Idegrendszerük központja az ormányban lévő idegdúc. Testüket vastag, gyakran gyűrűsen redőzött kültakaró borítja, ez alatt hosszanti és körkörös izomnyalábok futnak. A kültakarót és az izomzatot egy elágazó csatornarendszer hálózza be, melynek a kültakarón át felvett táplálék szállításában van szerepe.
Klinikai manifesztációk A klinikai tünetek lehetnek általánosak pl. Nagyon jellegzetes tünet a féreg vagy féregrészek széklettel való ürülése.
Légzőszerveik nincsenek. Ismertebb csoportok[ szerkesztés ] Az Kenőcsök Trichomonas ellen osztály fajai elsősorban szárazföldi állatokban élnek, jellemző köztigazdáik rovarokvégleges gazdáik madarak és emlősök.
A sertés buzogányfejű férge Macracanthorhynchus hirudinaceus petéit a trágyában vagy a talajban fejlődő bogarakpéldául cserebogarak lárvái veszik fel, a házisertések és vaddisznók a fertőzött bogár fogyasztásakor fertőződnek.
A Palaeacanthocephala osztály elsősorban vízi állatokban él, jellemző köztigazdái rákokvégleges gazdái főként halakkétéltűek és vízi madarak. Az Acanthocephalus ranae például víziászkákban és a Rana nemhez tartozó békákban fejlődik.
Ajánlott irodalom[ szerkesztés ] 1. Babos S Buzogányfejű férgek — Acanthocephala. Kassai T Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai.
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.
Medicina, Budapest. Kotlán SKobulej T. Mezőgazdasági Könyvkiadó.
Moore J. Altered behavioural responses in intermediate hosts: an acanthocephalan parasite strategy. American Naturalist, Papp L szerk.
A Magyarországon előforduló féregfertőzések
Zootaxonómia — egységes jegyzet. Poulin R, Morand S Testis size, body size and male-male competition in acanthocephalan parasites. Mely férgek fertőzőek of Zoology, London,—
