Trichinella spiralis


Trichina (borsóka) fertőzés (trichinellosis)

A trichinás fertőzés okozója a Trichinella spiralis nevű fonalféreg, amelyet Owen ismert fel. Ez az élősködő nem gazdaspecifikus, azaz nemigen válogat a gazdaállatok között: a rágcsálókban éppúgy előfordul, mint a magasabb rendű gerincesekben és az emberben.

A fejlődése egy gazdában megy végbe, miután az egy olyan másik állatot evett meg, amelynek izomzatában trichina van.

széles galandféreg betegség diphyllobothriasis

A kórokozó az egész világon előfordul, de gyakoribb azokban az országokban, ahol rendszeresen fogyasztják a sertés, a vaddisznó, a medve vagy a tengeri emlősök húsát. A trichina terjesztésében szerepet játszó állatok fertőzöttségét többször vizsgálták. A hiúzoknak 23,5 százalékában, a vörös rókák 2,9 százalékában, trichinella spiralis farkasok mindig lehet e férgeket találni a székletben, a sertések 0,2 százalékában találtak trichinát.

Hazánkban a rókáknak 3,4 százalékát, a borzoknak 3,6 százalékát, a vaddisznóknak 0,2 százalékát találták fertőzöttnek. Az egyes fajokon belül a fertőzöttség tekintetében területenként igen nagy különbségek vannak, s ez azt jelzi, hogy ez a parazita gócokban fordul elő.

hatalmas paraziták

Az emberi trichinás fertőzöttség gyakoriságát nem vizsgálták, ugyanis az ilyen esetek rendszerint nem egyedileg, hanem tömegesen fordulnak elő, például a lelőtt vagy levágott állatok trichinás húsát elfogyasztók körében. A kifejlett Trichinella spiralis 1,8 milliméteresre nő, az izomban megtelepedő lárvák ennél kisebbek, 0,0 milliméteresek.

Fejlődési ciklusa[ szerkesztés ] A nyers vagy kezeletlen, fertőzött hús elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella-lárvák befurakodnak a bélnyálkahártyájába, itt vedlenek, és 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket a férgek. Kifejlett egyede az ún.

A féregnek hím- és nőivarú alakjai vannak. Az ember vagy állat által elfogyasztott trichinás húsból a gyomornedv hatására kiszabadulnak a tokjukból a féreglárvák, és a trichinella spiralis fejlődésnek indulnak. A fertőzés után egy héttel ivaréretté válnak. A hímek és a nőstények két napon belül párosodnak, majd a hímek elpusztulnak. A nőstények lárvákat hoznak világra, amelyek néhány nap után a vér- és a nyirokkeringéssel az izmokba jutnak, és ott megtelepszenek.

Veszélyes lehet a disznóhús? A trichinellózis betegség

A lárvák körül elfajult izomsejtekből tok képződik, amelyben a férgek évekig vagy évtizedekig is életben maradnak. A trichinás fertőzés zoonózis klinikai tüneteit a bejutó kórokozók száma határozza meg. Ha csak kevés trichina volt az elfogyasztott húsban, akkor az általában nem okoz trichinella spiralis. A fertőzés hatására a vérben felszaporodnak az eozinofil sejtek.

A kisebb panaszok: mulandó hasmenés, izomfájdalom, de ezekkel a betegek általában nem fordulnak orvoshoz, így az enyhébb fertőzések többnyire -felderítetlenek maradnak. A betokozódott lárvák azonban gyakran maradványtüneteket okoznak, ezek rendszerint reumás jellegű izomfájdalmak formájában jelentkeznek. A tünetmentes megbetegedések létezését bizonyítják azok a kórbonctani vizsgálatok, amelyeket a rekeszizomba betokozódott trichinák kimutatása céljából végeztek.

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó és több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze.

Az eredmények szerint a trichina gyakorisága 1,9 százalék. A súlyosabb fertőzéseket jelző betegségeknek három jellegzetes szakasza van.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Az elsőben - az úgynevezett inkubációs szakaszban - a bélben kikelt lárvák mozgásukkal és anyagcseretermékeikkel ingerlik a bél nyálkahártyáját, és ezzel gyulladást okoznak. Ennek tünetei: hasmenés, hányás, esetenként bőrkiütés.

mérgezett ez a gyógyszer

A második szakaszban, a fertőzést követő második-harmadik héten a lárvák vándorútra indulnak, és eljutnak az izomzatba. Ezt az időszakot nehéz légzés, rágási és nyelési panaszok, végtagfájdalom jelzik. Feltűnő a szem és az orr körüli ödéma, valamint a nyirokcsomók megnagyobbodása.

A test hőmérséklete megemelkedik, a láz eléri a 40 °C-ot. A vérkép is jellemzően átalakul: a fehérvérsejtek száma megnövekszik, az eozinofil sejtek száma 70 százalékra is emelkedhet.

A harmadik, úgynevezett encisztációs szakaszban a fertőzést követő negyedik héttől az előbbiekhez vérnyomáscsökkenés, testsúlyvesztés és idegrendszeri tünetek társulnak. Az utóbbiak lehetnek látászavarok, hallucináció és agyvelőgyulladás, amelyek az esetek zömében halálos kimenetelűek.

szezámmag a székletben féreg

A betegség diagnózisának trichinella spiralis a legtöbbet az epidemiológiai adatok felvétele segít. Ha több személy hasonló tünetekkel betegszik meg azok közül, akik ugyanabból a húsból ettek, az okkal veti fel a trichinellózis gyanúját.

A fertőzést követő harmadik héttől a szerológiai vizsgálatok eredményei is biztos támpontot adnak. A fertőzés a kannibalizmus, az állatok marakodása, a predáció és az elpusztult állatok elfogyasztása révén terjed az egyik állatról a másikra.

Az ember a trichinás állatok rosszul kőkezelt húsának elfogyasztása következtében fertőződik meg.

tabletták férgek api san

A megbetegedések kivétel nélkül halmozottan, a családon belül és a kóstolóbort részesült személyeken mutatkoztak, esetenként húsz--negyven embert érintettek.

Az emberi fertőződés megelőzését szolgálja hazánkban a sertések kötelező vágóhídi trichinavizsgálata. A trichinás fertőzés gócos előfordulása felhívja a figyelmet az egyéni védekezés fontosságára is.

paraziták időről időre

A vaddisznóból készült füstölt kolbász nyersen való fogyasztását mindenképpen kerülni kell. Az izomba betokozódott trichinellák elpusztításának legbiztosabb módja a hús alapos átsütése vagy főzése, mert 60 °C felett a trichina 10 perc alatt elpusztul.