A ló és lovas ugró -képességének fejlesztése

lo-lovas

Hasonlóan ahhoz, mint amikor lovagolni tanulunk, itt is nagyobb figyelmet kell fordítanunk saját tartásunkra és egyensúlyunkra, mint a ló mozgására. Amikor ugratni tanulunk, először az egyensúlyozás és a ritmikus megközelítés” művészetét” kell elsajátítanunk, és nem azzal kell törődnünk, hogy a ló ugróképességét fejlesszük.

Az ugrógimnasztika mindkét esetben segít az akadálysorok átugratása lehetővé teszi, hogy fejlesszük a saját egyensúlyérzékiinket és a testtartásunkat és használhatjuk arra is, hogy az akadály felett fejlesszük a ló fürgeséget és tehetségét. Néhány ló természeténél fogva óvatosabb ugró; néhány ló hajlamos arra, hogy hosszan és laposan ugorjon, megint mások kis távolságra, de nagyon magasat ugranak, Az ugrógimnasztika gyakorlatai mindegyik esetben fokozzák a ló teljesítőképességét.

AZ UGRÓGIMNASZTIKA ÉS AZ UGRATÁS TÁVOLSÁGAI

Amikor az akadálysorokat először vezetjük be, a távolság a lóhoz igazodik. Ha a ló már belejött a feladatba, a távolságokat módosíthatjuk nyújthatjuk vagy lerövidíthetjük, hogy a ló technikáját fejlesszük. Tehát egy olyan lónál, amely hajlamos hosszan és laposan ugrani, a távolságot fokozatosan csökkenthetjük, hogy összeszedettebb és erőteljesebb legyen, míg annál a lónál, amely nagyon röviden vágtázik, nagyobb távolsággal ösztökéljük, hogy kicsit kinyúljon. Lehet, hogy csodálkozunk, miért kell változtatni azon, amit a ló természetesen csinál. Ennek az az oka, hogy a verseny világban a díjugrató- és a terepakadályok adott méretben épülnek, és adott távolságban vannak elhelyezve. A pálya tervezőjének olyan akadályokat kell építenie, amelyeket a különböző méretű és fajtájú lovak, biztonságosan át tudnak ugrani, tehát egy átlagtávolságot kell találnia, és az akadályokat aszerint építeni fel. Például egy átlagméretű pálya megtervezése azon az előfeltételezésen alapul, hogy a ló minden vágtaugrással 3,65 m-t tesz meg. Extra helyet kell hagyni az akadály előtti útszakasznak, ahol a ló elrugaszkodik, és ugyancsak nagyobb távolságot kell mérni az akadály túloldalán, ahol a ló landol. A hozzátevőleges számítás egy vágtaugrásnak 3,65 m, plusz 1,9 m az elugrásnak, és 1,9 m az érkezéshez. Ha a pályatervező a két akadály között egy vágtaugrást akar a lónak kiszabni, akkor 7,35 m-re helyezi a két akadályt egymástól. Ha két vágtaugrásra rögzíti az akadályt, 11 m-es távolságra helyezi plusz 1,9 m-t hagy a landoláshoz az első kerítésen túl, és 1,9 m-t a második kerítés megugrásához. Ha a lovunk a pályatervező szándéka szerint ugyanehhez a vágtaugrásszámhoz igazodik, akkor számításai alapján végig kell tudnia menni a pályán. Egyes versenyeken a pályatervező beletehet egy extra hosszú vagy egy extra rövid távolságot a vizsgázó lovasok képességeihez igazítva azt. Elképzelhető, hogy néhány lovas összeszedi a lovát, és három vágtaugrásra állítja; mások esetleg kettőre szorítjáklovas akadály

  •  

    AZ AKADÁLYSOROK TÁVOLSÁGA

    Általános irányadónak a következő távolságokat használhatjuk az akadály sornál:

    Egy távolság (ahol a ló nem tesz egyetlen vágtaugrást sem a két akadály között, hanem landol, és azonnal újra ugrik)

    • ügetésből 2,75 - 3,65 m
      kenterből 3,65 4 m
      Egyes vágtaugrás távolsága közelítéskor ügetésből 5,5 m
      Egyes vágtaugrás távolsága közelítéskor kenterből 5,5 - 7,35 m

Oszd meg velünk a cikkel kapcsolatos tapasztalatodat, véleményedet. Ezt a lap alján a hozzászólásoknál regisztráció nélkül is megteheted.

Kapcsolódó hozzászólások

 

Hozzászólások

Még nincs ilyen. Legyél te az első hozzászóló.
Vendég
2018. augusztus 21. kedd

Captcha kép